Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város a nyírségi lapályon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye.12
- Járás
- Nyíregyházi járás
- Jogállás
- megyeszékhely, megyei jogú város
- Lakónépesség
- 114 873 fő
- Lakások száma
- 54 384
- Terület
- 274,5 km²
- Irányítószámok
- 4244, 4246, 4400, 4431, 4432, 4433, 4461, 4481, 4551
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.
Nyíregyháza története
Báthoryak, hajdúk és erdélyi fennhatóság
1241–42-ben a tatárjárás után Nyíregyháza szinte teljesen elnéptelenedett. 1307-ben Károly Róbert a Báthoryaknak adományozta a települést, akik három évszázadon át uralták. A város honlapja szerint egy 1326-ban kelt forrás egyházas helyként említi. 1357-ben a nevét Nyreghaza alakban írták. Egy 1250 után épült templomot 1411-ben átépítettek, 1606-ban pedig a reformátusok elfoglalták. Nyíregyháza az 1606-os bécsi békétől Erdélyhez tartozott. Az országgyűlés 1635-ben és 1638-ban megfosztotta a várost hajdúszabadalmaitól, mert a hozzá szökött hajdúkat befogadta.123
Elnéptelenedés, vásárjog és örökváltság
A 17–18. századi harcok miatt a lakosság nagy része elköltözött, 1750 táján csak 500 lakos maradt. Később gróf Károlyi Ferenc telepeseket költöztetett Nyíregyházára. II. József 1786-ban korlátozott mezővárosi jogokat adott a településnek négy országos és szombati hetivásár tartására, ugyanazon év október 22-én pedig felszentelték az evangélikus nagytemplomot. A földesúri terheiket a nyíregyháziak 1803-ban a Dessewffy családdal, 1824-ben a Károlyiakkal kötött örökváltság-szerződéssel váltották meg. 1831-ben a kolerajárvány több mint ezer áldozatot szedett, két évvel később, 1833-ban pedig tető alá került a városi ispotály. 1837-ben a város királyi kiváltságlevelet kapott mezővárosi jogokra, 1848-ban a forradalom védelmére pedig 42 önkéntes és 800 nemzetőr esküdött fel.123
Vasút, törvényszék és megyeszékhely
1858-ban megindult a vasúti forgalom a Debrecen–Miskolc vonalon. A következő évtizedekben a város intézményei gyarapodtak: 1862-ben megnyílt Szabolcs vármegye első takarékpénztára, 1871-ben pedig királyi törvényszéket telepítettek a városba. 1876-ban Nyíregyháza lett a vármegye székhelye. Ezután, 1882-ben Májerszky Barnabás gépgyárat alapított. 1883 nyarán a nyíregyházi törvényszék előtt zajlott a tiszaeszlári vérvád pere, amelyben a vádlottakat felmentették. A Pallas nagy lexikona szerint a település lakosainak száma 1850-ben 14 405, 1870-ben 21 896, 1891-ben katonaság nélkül 27 014 volt.123
Századforduló, háború és megyeegyesítés
A század végén 1892-ben fölépült a vármegyeháza Alpár Ignác terve alapján, a következő évben, 1893-ban pedig közvilágítási céllal megindult a villanyszolgáltatás. 1899-ben felavatták az Erzsébet vármegyei közkórház első épületeit. A város honlapja szerint 1911-ben elindult a villamos. 1914. október 3-án gróf Miklóssy István püspök elfoglalta székhelyét a Nyíregyházára helyezett görögkatolikus püspökség élén. A második világháború idején, 1944. szeptember 6-án szőnyegbombázás érte a várost, sokan meghaltak, október 31-én pedig a szovjet csapatok bevonultak. 1950-ben Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyét Szabolcs-Szatmár megye néven egyesítették, székhelye Nyíregyháza. 1956 októberében tüntetés robbant ki a városban, majd november 4-ig működött az Ideiglenes Városi Munkástanács. Később, 1962-ben megindult az iparosítás.12
Látnivalók
Sóstói Múzeumfalu
1967-ben a Megyei Tanács határozatban rendelte el, hogy Sóstón szabadtéri néprajzi múzeum jöjjön létre. A múzeumfalu építése 1970-ben kezdődött 1,5 hektáron, és 1979-ben nyitotta meg kapuit öt porta bemutatásával. 1979-re 7 hektárosra bővült. A gyűjtemény közel 31 000 tárgyból és számos fotódokumentumból áll. A Jósa András Múzeum tagintézményeként működik.2456
Jósa András Múzeum
A múzeum a Benczúr tér 21. szám alatt található, és több mint egymillió műtárgyból álló gyűjteménye van. A Kállay Gyűjtemény a múzeum tagintézményeként Kállay Miklós, az 1942–1944 közötti miniszterelnök és a Kállay család örökségét és emlékeit őrzi.6
Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom
A templom alapkövét 1902-ben tették le, felszentelése 1904. augusztus 20-án volt. Főoltárának faragványai Kopits János művei, orgonáját 1903-ban az Angster gyár építette. A templom 1993. május 31-től a debrecen-nyíregyházi egyházmegye társszékesegyháza.2
Érdekességek
- 1832-ben megalakult a Magyar Olvasó Társaság, a későbbi Kaszinó Egyesület elődje.2
- A városi gőzfürdő 1886-ban nyílt meg a Népkert sarkán.2
- 1894-ben nyílt meg a részvénytársasági alapon épült kőszínház.2
- Nyíregyházán 1962-ben tanárképző főiskola, 1971-ben mezőgazdasági főiskola létesült, 1990-ben pedig a debreceni orvostudományi egyetem kihelyezett tagozataként egészségügyi főiskolát nyitottak.2
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Nyíregyházán is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.nyiregyhazan.comAjtó ajto.nyiregyhazan.comRedőny redony.nyiregyhazan.comSzúnyogháló szunyoghalo.nyiregyhazan.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ablakunio. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata nyiregyhaza.hu/varostortenelem
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/N/Nyíregyháza.html
- A Pallas nagy lexikona mek.oszk.hu/00000/00060/html/076/pc007606.html
- Sóstói Múzeumfalu muzeumfalu.hu/intezmenyrol
- Sóstói Múzeumfalu muzeumfalu.hu/gyujtemenyek
- Jósa András Múzeum josamuzeum.hu
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.